Ugrás a tartalomhoz

Dunaiszky Lőrinc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaiszky Lőrinc
Született1784. július 15.
Libetbánya
Elhunyt1833. február 5. (48 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiDunaiszky László
Foglalkozásaszobrászművész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (Jobb oldali falsírboltok, J-188)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaiszky Lőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, 1784. július 15.Pest, 1833. február 5.) szobrászművész.

Származása, családja

[szerkesztés]

A hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mestere asztalos családból származott. Dunaiszky László, Henrik, Gusztáv és János Lőrinc fiai is szobrászok, illetőleg kőfaragók lettek.

Pályafutása

[szerkesztés]
A Dunaiszky-család sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: J. 188.

1800-tól Besztercebányán Barger Márton fafaragó műhelyében dolgozott. 1804-től Bécsben a képzőművészeti akadémiára iratkozott, ahol mesterei Heinrich Füger és Johann Martin Fischer voltak. 1809-től Pesten élt, s korának legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, 1865-ig sikeres kőfaragó- és szobrász céget működtetett, ahol fiai is dolgoztak. Számos egyházi szobrot, síremléket, épületdíszt készített. A pesti megyeháza díszterme számára készített portrésorozatának nagy része elpusztult. Az 1830-ban Pesten megrendezett első nyilvános művészeti kiállításon Luther és Almássy Mihály alabástrom mellszobrát mutatta be. Az 1828-ban Pest város vezetősége által a Ferenciek terére szánt közkútra kiírt pályázaton egykori akadémiai tanárának, Johann Martin Fischernek a bécsi Franziskanerplatzon lévő Mózes-kútja nyomán készített tervvel vett részt. Bár a tízparancsolat kőtábláit tartó géniuszt, ill. Mózest ábrázoló kútterve sikert aratott, anyagi okok miatt nem valósították meg.

Műveiből

[szerkesztés]

Dunaiszky az elsők közé tartozott, aki a bécsi akadémián tanult és az akadémiai szobrász megkülönböztető címet használta, bizonyára fontos szerepe volt a bécsi klasszicizmus szobrászi felfogásának átplántálásában Magyarországra. Gazdag munkássága és számos munkatársa révén ez a felfogás széles körben terjedt el.

Egyházi épületek homlokzat-díszítése, berendezése

[szerkesztés]

Polgári épületek

[szerkesztés]
  • A Gyürky-ház homlokzatát díszítő maszkok, 1813.
  • Az Október 6. utca 10. szám alatti ház homlokzatdíszítése, 1819.
  • Török-patika allegorikus faragványai, 1922.
  • A pesti Kemnitzer-ház („Két török-ház”) oromzatára helyezett törökök fekvő alakja, 1822.
  • Ruszwurm cukrászda faragványai, 1827.
  • Az Október 6. utca 20. szám alatt álló ház Flóra fülkeszobra (jelenleg az Arany János utca 15. kertjében áll [1]).
  • Gömöry Károly megrendelésére hat gyógyszerészeti vonatkozású aranyozott puttós reliefet készített a pesti „Szent Lélek” patika bútorzatának díszítésére (1813). Eredeti formájában beépítve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban van.[2]
  • Vadember dombormű az Erényi-ház homlokzatán Budapest VII. Károly körút 15.

Síremlékek

[szerkesztés]

Egyedi szobrai

[szerkesztés]
  • Ecce Homo (fafaragás, Magyar Nemzeti Galéria)
  • Mellszobor (Magyar Nemzeti Galéria)
  • Báró Alvinczi József generális fából készült portréja (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)
  • I. Ferenc király mellszobra
  • József nádor mellszobra
  • Ferdinánd főherceg mellszobra
  • Báró Kray tábornok mellszobra
  • Luther Márton alabástrom mellszobra, 1830 körül
  • Almássy Mihály alabástrom mellszobra, 1830 körül

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Kenczler H.: Dunaiszky Lőrinc. In: Művészet, 1908.
  • Pusztai L.: Dunaiszky Lőrinc (1784–1837). In: Művészettörténeti Értesítő, 1972/1. 15–29.
  • Művészet Magyarországon 1830–1870 (szerk.: Szabó J.–Széphelyi F. Gy.), Budapest, 1981.
  • Szatmáry G.: Dunaiszky Lőrinc ismeretlen portréja. In: Művészettörténeti Értesítő, 1988/1–2. 77–82.
  • Saur Allgemeines Künstlerlexikon, 30. kötet, München–Leipzig, 2001. 522–523.
  • https://web.archive.org/web/20081003154207/http://artportal.hu/kislexikon/dunaiszky_lorinc Papp Júlia: Dunaiszky Lőrinc
  • Voit Pál: Egy régi pesti patika (Budapest, 1940).